AZ EX LIBRIS KORTÁRS MŰVÉSZEI

(NEMZETKÖZI EX LIBRIS KIÁLLÍTÁS DEBRECENBEN)

 

A Debrecenben megrendezett I. Nemzetközi Ex libris és Kisgrafika kiállítás megnyitóján 2009. június 23-án nekem is alkalmam nyílt személyesen részt venni, az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ II. emeleti kerengőjén berendezett kiállító térben rögtön szembeszökő volt a kihelyezett anyag nagy mennyisége és sokszínűsége. A tárlatot Szilágyi Imre bevezetője és a Nataberke kvartett játéka után Sebeők János író nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a mai értékvesztett világban a vizuális kultúra ápolásának egyik kifejezési formája a képzőművészet – akár alkotóként, akár befogadóként kerülünk vele kapcsolatba. A kisgrafika, az ex libris amellett, hogy szemet gyönyörködtet, lelki-szellemi táplálékot is jelenthet számunkra. A Gutenberg-galaxis válsága korában egyre kiemeltebb szerep jut a vizualitásnak, az elektronikus médiáknak (rádió, televízió, számítógép). Az elektronikus (vagy digitális) világban már nem a tanulás, hanem a tájékozódás és a választás lesz az ismeretszerzés elsődleges módja. Az internetes információ, az internet-galaxis azonban nem szoríthatja ki a hagyományos, papír alapú dokumentumtípusokat. Bár a képzőművészet, a kisgrafika területén is egyre inkább terjed a számítógépes technika, és érdekes színfoltot képvisel, ez nem töltheti be a hagyományos technikák, a fa- és linómetszés, rézmetszés stb. szerepét. 

Az ex libris funkciójából is adódóan a formai mellett fontos tartalmi elemeket  közvetít, üzenetet hordoz.  Jelöli a könyv tulajdonosát, és hordozza főbb személyes ismertető jegyeit. A jórészt megrendelésre készített ex librisek mementók az utókor számára.

A debreceni kiállítás kortárs ex libris művészetet bemutató hatalmas anyagát Keresi Ferenc debreceni műgyűjtő és grafikus gyűjtötte, válogatta össze. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központtal karöltve emlékezeteset alkotott. A rengeteg háttérmunkának, levelezésnek, szervezésnek ez a nívós kiállítás lett az eredménye. A résztvevő 28 ország 150 alkotója 567 grafikájából a legszebbek helyet kaptak a művelődési központ által megjelentetett katalógusban is.

A kiállítás tematikai sokszínűségét, nemzetköziségét szemléltetem az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül.

Az Amerikai Egyesült Államokból Serik Kulmeshkenov, David Mohallatee, Patrick Oakes, Diana Sudyka, Reid Wood küldtek be ex librist. Közülük Kulmeshkenov mesei elemeket tartalmazó, az Alice Csodaországban figuráit felidéző ex librisét emelném ki.

Angliát Fabio Coruzzi, Maggie Kitching művei képviselték. Előbbi szürrealista, groteszk gyermekábrázolással, utóbbi politikai töltetű ex librissel jelentkezett.

Argentínából érkezett és lett kiállítva a legtöbb ex libris. A művészek: Juan Sebastian Carnero, Héctor Rojas Chapperon, Iris Degregorio, Eva Farji, Muriel Frega, Esteban Grimi, Osvaldo Jalil, Claudio Lara, Perla Margulies, Marcela Miranda, Cristina Gladys Muñoz, Marcela Pankok, Enrique Pérsico, Sandra La Porta, Mauricio Scharzman, Weiss Irene. Muriel Frega szecessziós ábrázolásai, Iris Degregorio nőalakjai felejthetetlen élményt nyújtottak. Sandra La Porta és Cristina Gladys Muñoz vallási, ikonszerű képei sajátos színt jelentettek a kiállítás anyagában. Weiss Irene épületábrázolásai pedig Kós Károly művészetét idézték fel számomra.

 

 

Ausztrália képviselői közül többen állatfigurás kisgrafikával neveztek: Mary Keep macskaábrázolása mellett Sharon Tompkins kutyás és Jennifer Rogers madarat ábrázoló művét emelném ki. A mitológia világát idézi fel Tessa Morrison egyiptomi tematikájú műve.

Katy Woodroffe csipketerítős ex libriseivel teljesen egyedit alkotott.

Ausztria képviseletében Dr. Karl F. Stock zenei tárgyú ex librisei és Wilhelm Schramm fekete-fehér-piros, modern stílusú, számomra a pokol lángjait megidéző kisgrafikái emelkednek ki.

Belgiumból Christine Deboosere elmosódó foltokból összeálló, sejtelmes, álomszerű mintázatait Martin R. Baeyens geometrikus formavilága, ill. Pierre Moeremans és Willy Braspennincx aktjai egészítik ki.

Bulgária a másik ország, mely kiemelkedően nagy számú ex librissel van jelen a kiállításon. Az alkotók közül többen aktokkal jelentkeztek (Julian Jordanov, Hristo Kerin, Ivelina Miteva, Peter Velikov), de kiemelném Kaloyan Iliev tréfás, karikatúraszerű állatfiguráit is, melyek együttesen szinte egy képregényt alkotnak. Pepter Velikov ex librisei különleges, vörös-barna tónusuk miatt is sajátosak, szemet gyönyörködtetők. Adriana Dimitrova és Plamena Doycheva aprólékosan kidolgozott ornamentikájú alkotásokkal jelentkeztek.

Belorussziából Piatrouskaya Alena növényi motívumokkal és Karina Kharaneka cirkalmas betűkombinációkkal mutatkozott be.

A cseh munkák közül Karel Tichy népies tematikáját, Boris Brankov szecessziós stílusú motívumait, ill. Gennadij Alexandrov, Martin Manojlin, Petra Jovanovská modern formakincsét emelném ki. Manojlin természeti képződményeket felidéző kék-fekete-fehér színkompozíciói összhatásukban is kitűnnek. Jiri Neuwirt modern, mesei, szürrealista jellegű rézkarcai külön figyelmet érdemelnek. Több aktképet is láthatunk: Jaroslav Minár és Antonin Prsala keze munkáit.

A finnek harmonikus, idilli világát idézi a vitorlás motívum (Tarja Senne). Szembetűnőek Niklas Bengtsson vörös színű virág- és szívmotívumai és Leena Golnik népies jellegű ábrái.

Franciaországból Jean-Claude Renaud motoros, Cécile Meyer-Malinverno csellós kisgrafikáját tekinthettük meg.

A holland Johannes Arend Runhardt szívesen ábrázol állatokat. René van Kempen művei a forgalmas utakat, a közlekedő járműveket mutatják be, sajátos stílusban és fekete-szürke színekben.

A japán ex librisek közül Yoshiko Fujita absztrakt ábrákon megjelenő betűszerű vonalai vidámságukkal, egyszerűségükkel a gyermekek világába vezetnek minket. Yukio Maekawa rajzfilmfigurákat idéző női portréival, Ichibun Sugimoto pedig groteszk kompozícióival és bohócábrázolásával alkotott nagyot. Hariko Cho vörös alapon virágmintás, kígyószerűen tekeredő formáival teljesen egyedit készített. Yoshinari Suehiro egyik ex librisén irodalmi hőst idéz fel számunkra, Don Quijote és szolgája, Sancho alakját.

A Kínából érkezett ex libriseken főként az ornamentikus, növényi és állati, ill. mesei motívumok dominálnak (Zhao Fang7jun, Malou Oi Yee Hung művei). Jellegzetesek Hung Mei Yee Clara aprólékosan kidolgozott nőalakjai, Hau Siu Ching városi életet bemutató sematikus ábrázolásai.

Olaszországból Stefano Patrone mesevilágot idéző, aprólékosan kidolgozott kisgrafikái mellett Remo Giatti sajátos színhatású, absztrakt formavilágú és Mammoliti Stefano emberi szemet fókuszba állító művei szerepelnek. Guetano Bevilacqua egyik ex librise Ray Bradbury: Fahrenheit 451 c. regényét idézi.

Romániából Brittich Erzsébet híres embereket ábrázoló portréi közt találjuk Mátyás király, Kálvin János, Kodály Zoltán, Szabó Magda ábrázolásait. Takács Gábor ex librisei történelmi jellegűek, hírességeink szobrait, fontos épületeket örökítenek meg. Ungur Horea főként szentábrázolásokkal jelentkezett.

Spanyolországból Luisa Garcia-Muro Clivillés csendéletéttel, tájábrázolással, Daniel de Cullá pedig színes, gyerekrajzszerű alkotásokkal szerepel.

Szerbiából Milica Jovanović Marković kék-narancssárga tónusú ábrázolásai mellett

Ranko Šotra és Kemencei Viktória virágmotívumait, ill. Csernyik Előd harsány, reklámplakátot idéző ex librisét emelném ki. A kiállítás egyik legszebb darabja a Szántó Judit nevére készített ex libris, Ivanyos Sándor alkotása.

A törökországi Zeynep Aran különleges, vöröses tónusú madárábrázolásai és Hasip Pektas műveinek sokfélesége magával ragadtak.

Ukrajna grafikusai közül a neves személyeket (pl. Shakespeare, Dante) megidéző David Bekkert és Malyshko Tarast említeném. Utóbbi művei vörös-fekete tónusaival is kitűnnek. Roman Romanyshyn stílusa a szecesszió szín- és formavilágát idézi.

A fent említett országokon kívül a kiállításon szerepelnek még alkotók Brazíliából (Sara Godi, Gastão de Magalhães), Horvátországból (Plamenko Čengić), Litvániából (Natalija  Cernecova), Luxemburgból (Serge Koch, Nathalie Soldani), Németországból (Josef Werner, Ricky Winter, Schoko Casana Rosso, Bettina Rulf, Sortya Vorontsova), Szlovákiából (Marcel Bezeg, Németh Géza), Szlovéniából (Salamon Árpád).

A bemutatás végére hagytam a kortárs hazai ex libris művészet képviselőit. Már a résztvevők nagy száma mutatja a magyar ex libris művészet jelentőségét: Bakacsi Lajos, Bálint Ferenc, Berecz Adél, Büki Zsuzsanna, Dudics Mónika, Eszenyi Gábor Ádám, Gellén Diána, Gonda Szikh Zoltán, Gonda Zoltán, Havasi Tamás, Imre Lajos, Józsa János, Józsa Poppea, Kerekes Gábor, Kerékgyártó László, Keresi Ferenc, Köllő Sándor, László János, Marton Sándor, Nagy László Lázár, Pósán Balázs, Prihoda Judit, Proksza Gyöngyi, Réti András, Sajtos Gyula, Szilágyi Imre, Tulok László, Ürmös Péter. Alkotásaik közt egyházi, történelmi témájúakat éppúgy találhatunk, mint népies jellegű motívumokat, portrékat, állat-és növényábrázolásokat, női aktokat.

Akik jelen voltak a kiállításon, bizonyára egy életre szóló élménnyel és sok szakmai tapasztalattal gyarapodtak. A kultúra, a művészet megőrzésének fontosságát kifejezhetjük az ex libris műfajának népszerűsítésével, és új tagokat vonzhatunk az ex libris készítők és gyűjtők táborába. És ez nemcsak országunkon belül lehetséges, hanem ledönthetjük a határokat, a művészet hídként összekötő szerepet tölthet be az egyes nemzetek kultúrája között. „A művészetről eleget tudni sohasem fogunk, ha megannyit tanulunk is. Mindig marad felfedezni való. Az igazi mestermű, ahányszor látjuk, mindig más.” (E. H. Gombrich)

Reméljük, jövőre újra sor kerülhet hazánkban egy hasonló, nemzetközi jellegű kiállításra.

Vasné Tóth Kornélia

(OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)